2015. november 23., hétfő

Emlékpad - Arany János

Arany János emlékpad, "Toldi estéje" (Alsógöd-Városvédők Egyesülete)




Arany János életrajza



Arany János 1817. március 2-án született Nagyszalontán. Anyja, Megyei Sára, Apja, Arany György. (Az apa olyan családból származott, amely Bocskaitól kapta a nemességet, a hajdúk letelepítésekor.) Idős szüleinek tizedik gyermekeként jön a világra, de rajta kívül csak a legidősebb gyermek (Sára) maradt életben.

Szüleitől tanul írni-olvasni, majd a helyi iskolában tanult és segédtanítóskodott. 1833-ban beiratkozhatott a debreceni református kollégiumba. Anyagi gondok miatt megszakítja egy évre debreceni tanulmányait: Kisújszálláson tanít, majd visszatér Debrecenbe. A második debreceni tanév után beállt vándorszínésznek. Egy éjszaka álmában halottnak látta édesanyját. Másnap hazaindult gyalog Szalontára.

Arany János családja
 
Otthon valóban szomorú helyzetet talált: távolléte alatt apja megvakult, édesanyja pedig néhány héttel hazaérkezése után meghalt. Ezután Szalontán lett segédjegyző. Feleségül vette Ercsey Juliannát. Két gyermeke született: Juliska és László.

1842-ben Szalontára került rektornak hajdani debreceni diáktársa, Szilágyi István, a későbbi történész. Arany Jánost ő biztatja a költői munkásságra. 1846-ban érte el Arany János első irodalmi sikerét: Az elveszett alkotmány elnyerte a Kisfaludy Társaság - komikus eposz megalkotására kiírt - pályázatát; a következő évben, az újabb pályázaton pedig a Toldi kapta a társaság pályadíját. Ekkor kezdődött legendás barátsága Petőfivel.

A forradalom és szabadságharc idején a Nép barátja című néplap társszerkesztője. Novemberben nemzetőr Aradon. 1849 májusában belügyminiszteri fogalmazó Debrecenben és Pesten.
A bukás után Szalonta környékén bujdosott az oroszok elől. Járási írnok lett, majd 1851-ben fél évig Geszten a költőnek készülő Tisza Domokos nevelője volt.

1851 novemberében tanári állást vállalt a nagykőrösi református kollégiumban, a gimnázium magyar- és latintanára lett.

Arany János 

 1860-ban Pestre költözött, és elvállalta a Kisfaludy Társaság igazgatói tisztét. Megindította a Szépirodalmi Figyelő című hetilapot (1860.), melyet Koszorú címmel átszervezett (1863.). 1865-től volt az Akadémia titkára.

Ez év decemberében meghalt Juliska lánya, s részint e tragikus esemény hatására tíz évi hallgatás következett költői pályáján. 1868-tól Aranyék nevelték Juliska kislányát, Széll Piroskát.

Arany Juliska - a költő leánya

Arany László  - a költő fia

1870-ben az Akadémia főtitkárává választották. Az egyre több megpróbáltatással és elfoglaltsággal járó megbízatásról hét év múlva mondott le.

Ettől kezdve ideje java részé a Margit-szigeten tölti. Itt írja Őszikék címmel verseit egy kapcsos könyvbe, amelyet Gyulai Páltól kapott ajándékba.

1882. október 10-én a Petőfi-szobor avatásán megfázott, s tüdőgyulladást kapott. Ettől kezdve állapota fokozatosan romlott. 1882. október 22-én hunyt el, majd 24-én temették el a Kerepesi úti Nemzeti Sírkertben.
1882. október 22-én halt meg.

Arany János síremléke a Kerepesi úti temetőben. A temető egész területe az állami tulajdonú védett síremlékekkel együtt műemlék.

A walesi bárdok című vers keletkezése

I. A vers keletkezése
1857-ben Ferenc József császár Magyarországra látogatott. Ebből az alkalomból nagy ünnepséget rendeztek a tiszteletére. Felkérték Arany Jánost egy köszöntő vers megírására. Arany azonban nem volt hajlandó a szabadságharcot vérbefojtó császárt dicsőíteni versében. Ezután egy másik költőt, Lisznyai Kálmánt kérték fel a feladatra, s ő meg is írta a köszöntőt. Arany ezen annyira felháborodott, hogy megírta A walesi bárdok c. balladáját, amelyben a zsarnoknak ellenálló költőknek állít emléket. (A nagykőrösi balladák közül való.)

 II. A vers történelmi háttere
A ballada az angol történelem egy régi eseményét meséli el. 1277-ben I. Eduard (Edward) angol király elfoglalta az addig független országot: Wales-t. Ezután meglátogatta meghódított tartományát, s a monda szerint látogatása alkalmával 500 bárdot (költőt) végeztetett ki, mert nem voltak hajlandóak dicsőítő énekeket írni róla.

III. Szóértelmezések
-          Bárd: a walesi énekmondók, akik zenekísérettel adták elő történeteiket; szórakoztatták az urakat a lakomákon. (históriás ének, Tinódi Lantos Sebestyén)
-          Wales: ma Anglia egy tartománya, területe. Régen önálló ország volt.
-          Sire: az angol király megszólítása, jelentése: Felség
-          Lordmajor: London polgármestere
-          Koboz: húros, pengetős hangszer

IV. A vers szerkezete
Egyszólamú, lépcsőzetesen haladó elbeszélés.
A balladai homály(kihagyások) gyorsítják a tempót, s ezáltal fokozzák a feszültséget az olvasókban.
A 31 versszakot a háromszor visszatérő versszak tagolja:
Edvard király, angol király
léptet fakó lován / vágtat fakó lován
Első rész (1-5. vsz.)
Edward király megérkezik Wales-be.
Második rész (6-25. vsz.)
A lakoma leírása Montgomeryben
Harmadik rész (26-31. vsz.)
Edward menekül Wales-ből, majd a londoni képben azt látjuk, ahogy megőrül.

 V. A vers értelmezése:
Edward király Walesbe érkezik. Látogatása korántsem barátságos, igen gúnyos és sértő hangnemben beszél a legyőzött országról.

"Használt-e a megöntözés: / A pártos honfivér? "

"A nép...Oly boldog-e rajt', mint akarom, s mint a barom? "


A király sértéseire egy walesi főúr válaszol, aki a király kíséretében van. Hangja ironikus (mást mond, mit amit valójában gondol):
"S a nép, az istenadta nép / Oly boldog rajta Sire! "
A Sire (Felség megszólításra a magyar sír szó rímel, mely jelenti a temetői sírokat, ahol a király által legyilkoltatott hazafiak fekszenek; és jelenti a zokogást, amely minden kunyhóból kihallatszik, hiszen minden családnál siratnak valakit, aki az életét adta a szabadságért.

A második rész elején a király fogadása félelmetes eseménnyé válik. Általában egy király érkezése hangos, örömrivalgás, hurrázás kíséri. Edwardot azonban néma csend fogadja, amerre jár. A kirendelt nép hallgatása fenyegető jelentést ad ennek a résznek.

A lakoma leírásában az ismétlések lelassítják a cselekményt, a sürgő-forgó szolgahad igyekszik elterelni a király figyelmét arról, hogy milyen kényszeredetten fogadták. Ezt a mozgalmas képet egy érdekes szó: a tereh is fokozza. A teher szó második szótagjának megfordításával mintha a forgatagban elfáradt mesemondó tévesztené el a szót. (Ezt a költői eszközt metatézisnek nevezzük.)

A következő részben (10-12. vsz.) a király kívánsága előrevetíti a tragédiát. A legyőzött országban dicsőítő énekeket akar. A tempó felgyorsul = a király mondatai egyre rövidebbek, tele vannak felkiáltásokkal, felszólításokkal.

Előlép az első bárd: fehér galamb, ősz bárd emelkedik
A metafora egyaránt utal az öreg énekes kinézetére: fehér a haja, szakálla; és a természetére: békét szeretne. A walesiek békéjét a király tette tönkre hódító háborújával. A bárd felcsapó indulatát, a csendet váratlanul feltépő ének stílusát a a cs, r, g hangok bántó zaja mutatja. S mi értelme volt a pusztításnak? A költő egy hasonlatsorral mutatja meg a halál rettenetes képeit. A csatamezőn úgy arat a halál, mint a parasztok a szántóföldeken. Egyetlen kaszasuhintással százával hullik el a gabona. S a szegények tallózása (keresgélése a mezőn) félelmetes eseménnyé válik: a levágottak mezején túlélőket, hozzátartozókat keresnek.

A második bárd ifjú, de nem kevésbé elszánt, mint az első. Énekét úgy kezdi, mintha egy szép, romantikus történetet adna elő. Ezzel eltereli a király figyelmét, s van ideje kimondani még néhány vádat, mielőtt a király őt is elhurcoltatja. Az ifjú bárd énekének első sorait a lágy mássalhangzók teszik puhává, kellemessé (két rövid sorban 6 l hang található), s ebbe a nyugalmas hangulatba durván tör be a harag hangja: az sz hangok sziszegése (szüzek, panasza, szűz, szülj, szoptass..)

A harmadik bárd már hívás nélkül állít be, s veszi át a szót az elhurcoltaktól. Sokan azt tartják, hogy Arany saját magát festette meg ennek a bárdnak az alakjában. Erre utal az elhunytra, a csatában elesett "derék"-re történő utalás, akiben már a korabeli közvélemény is Petőfit vélte felfedezni.
A harmadik, s egyben befejező részben megváltozik a bevezető versszak, itt a király már nem lépked, hanem vágtat, méghozzá elfele. Menekül vérengzésének helyszínéről.

Arany az utolsó részben azt a képet festi, meg, ahogy a bűntudattól gyötört király megőrül: hangokat hall, melyeket sem parancsszóval, sem lármával nem tud elnyomni, hiszen belülről fakadnak. A bűn magában hordja a büntetést - vallja Arany, s ezt a tételt több balladájában is megfogalmazta.

Arany János: Walesi bárdok

'Aranyszájú" Arany János

Arany élete során 287.425 szót írt le, összesen 59.697 egyedi szót használt, ha pedig a ragozott formákat nem tekintjük külön szónak, akkor valamivel több, mint 16 ezret. Szalonta nagy szülötte ezzel megelőzte Vörösmartyt, Petőfit, Adyt, Babitsot és József Attilát.

"aranyszájú" Arany János
Hogy lássuk, miről beszélünk: a magyar nyelvben összesen 60-100 ezer egyedi szó van, egy átlagos értelmiségi egyévnyi beszédét rögzítve körülbelül 25-30 ezer szó fordulna elő.

forrás

Arany János: Népdal