2011. január 31., hétfő

A farsang

A vidám farsang ideje vízkereszt napjától húshagyókeddig tartó, több hetes időszak.
Farsang farkának szombatjától kezdődött a farsangozás. Ekkor adták ki azt a palack bort is, amelyet az elmúlt évben a legények a földbe ástak.

Három napos evés-ivás, móka, alakoskodás, tánc következett. Voltak "kanivó" napok, amikor a férfiak jártak a kocsmába, máskor volt az "asszonyok ivója", ekkor ők gyűltek össze. Asszonyok csak kétszer léphettek kocsmába az esztendő során: Az egyik nap a hamvazószerda utáni "zabálócsütörtök" volt, amikor a hőshagyókeddről megmaradt ételeket fogyasztották el, mert a régi ember ételt még a bolondos farsang idején sem dobott ki.
(A másik alkalom, amikor asszonyok léphettek a kocsmába, amikor a lakodalom után az új menyecskét "beitták" maguk közé.)

Régen farsang idején volt a legény- és leányavatás kemény próbája is. Különböző - nem is könnyű - próbákat kellett kiállniuk a fiataloknak azért, hogy a nagylegények- vagy nagyleányok közé fogadják őket. A legényeknek természetesen más feladatuk volt, mint a leányoknak.

Zajos mulatságok voltak a farsangi lakomák, amelyek a régi ember hite szerint elűzték a gonoszt, a telet, s meghozták a tavaszt. Ezért zajoskodtak, mulatoztak az emberek.

Húshagyókeddi szokás volt a rönkhúzás vagy tuskóhuzás: egy nagy farönköt kerítettek, ezen ült az álvőlegény és az álmenyasszony. A menyasszony beöltözött férfiember volt. A legények vesszőt tartottak kezükben (a virágzó élet jelképe), s ezzel ütögették meg az útjukba kerülő menyecskéket, lányokat, gyerekeket. A rönköt olyan házak udvarára húzták be, ahol vénlány lakott (- vénlány az, akit nem vettek feleségül, pedig már itt lett volna az ideje -), ezzel is kicsúfolva őt.
Így csúfolták őket:

"Húshagyó, húshagyó,
Engemet itthagyó!"

A vénlegényeket csúfondáros énekkel biztatták:

"Házasodj meg vén kappan,
Vedd el ezt a mosdatlant!"

(Közép-Nyárád mente, Barabás I. gyűjtése)

(forrás: Világnak virága c. könyv)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése