2011. január 19., szerda

Hogyan készül a vászon?

A régi faluban az asszonyok, lányok maguk készítették a ruhaneműhöz való vásznat. Az anyagot előkészítették, fonták, majd megszőtték.
Miből szőtték a vásznat? A len és a kender olyan rostos szálú növények, amelyek alkalmasak arra, hogy erős szálú tartós vászon készüljön belőlük.

A kendermagot tavasszal elvetették, s ha a Jóisten esőt adott, a növényke kikelt, s szépen fejlődött.
gondozták, s nyár végén learatták.

Bekötötték, csomóba állították. Három napig állt, negyedik nap kiterítették, megszárították.
Akkor a férfiak szekérre rakták, hazavitték. Csűrbe tették, majd kicsépelték a magját.

kenderáztatás

A kender további földolgozása az asszonyok dolga volt. Ők ezután fölkötözték, s télre az eresz alá rakták.
Tavasszal, Szent György nap után a tóhoz vitték áztatni. Ahol nem volt tó, ott kerestek egy vizes területet a réten, oda beáztatták a kendert, s kövekkel lenyomták. Két hétig ázott, akkor kivették, szétterítették s megszárították. Hazavitték, s megtilolták: a szálakat húzogatva megpuhították.
Utána a héhellyel ecselték a kendert. (A héhely egy nagy kerek keféhez hasonlít, aminek szögek a szálai. Ezzel fésülték a kendert.)
Ezután a guzsalyra tették és megfonták: egyik kezükkel a guzsalyról húzták lefelé, nyújtották a kendert, másik kezükben orsót tartottak, s arra vagy a rokka (fonókerék) kerekére tekerték. Így fonal lett belőle.

A fonó közösségi hely volt a faluban, sok móka, dalolás és tréfa tette vidámmá a munkát.
Az orsóról fölmotollálták a fonalat a motollára.

a megfont fonal motringba rendezésére szolgáló eszköz
 Ezután  szapulták: egy napig főzték, forgatták éjjel, nappal, hogy tiszta legyeyn. Ekkor a kender szépen kifehéredett. Tiszta hideg vízzel kimosták a kőt nál, majd kicsavarták, kiteregették, megszárították.
Ezután tették a tekerőre, vetőkaróra, ahonnan gombolyagba gombolyították.
Majd a vászon szövése következett. Először felvetették a fonalat a szövőszékre (esztovátára), majd elkezdték a szövést. Szövésnél az asszony egyik kezében a vetélőt tartja, amire a fonal van tekerve, ezt vezeti át a vetülékszálak között. Minden sor után a már megszőtt vászonhoz szorítja a már megszőtt vászonhoz szorítja a most hozzá került sort, így lesz a vászon szép sűrű szövésű és tartós.


Egy-egy sor beszövése után mindig változtatja a nyüst állását. A nyüst a szövőszéknek z a része, amelyet egy-egy sor után le- illetve föl mozgatva a szálak minden sorban ellentétesen állnak, így áll egybe a vászon.

A megszőtt vászonból aztán ruhákat, törülközőket, ágyneműt varrtak a lányok, asszonyok kivarrva párnát, terítőt, abszort készítettek belőle.


(forrás: Czárán Eszter)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése