2011. január 16., vasárnap

Kányádi Sándor: Négy évszak


Ősz

vásott holdsarló
keleten rizset nálunk
búzát arattál

sír a hegedűd
mint a nyers fa a tűzön
eláztál tücsök

ködben a torony
megnyirkul a harangszó
mire ideér  

Tél

fehér a világ
mint a lelkiismeret
rossz a hasonlat

halott kovácsok
 üllőitek hallom az
 öles hó alól

ezt a telet csak
ezt éljük túl – tavaly is
ezt hajtogattuk


Tavasz

füttyent a rigó
virágba borul egyből
minden sombokor

virágba borul
a sombokor fütyülni
kezd minden rigó

hallgatózik a
csönd is – zsolozsmáznak a
májusi méhek


Nyár

mondd meg kakukk de
mégse – már kezdenének
elfelejteni

takard takard el
 súgta a lány takard el
a teleholdat

árnyas diófa
mit meg nem adnék fele
királyságodért

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése