2011. január 13., csütörtök

A magyar népviseletek

Népviseleteink gyönyörű öltözetek.
A magyar ember emelt fővel jár, így viselete is tiszteletet parancsoló.
A férfiember kalapot visel, s kalapját megemeli, ha templom vagy kereszt előtt megy el.
Ezzel a tisztelettel köszönti a Jóistent. Kalapemeléssel köszön a másik embernek is, így fejezi ki tiszteletét iránta.




A férfiember öltözete fehér, csuklónál húzott vászoning és nadrág. A székely ember szűkre szabott, nyers posztóból (szőtt gyapjú) készült "harisnyát" hord.
a férfiember hidegben mejjest (bőrből készült mellény) subát, gubát, szűrt, ködmönt vett magára, fejére báránybőrből készített süveget tett, ha hideg volt.
A lányok, asszonyok inge díszesebb volt, szépen hímezve, általában könyök alá ért, s húzott volt. Szoknyájuk bő, húzott, amelyen kötényt viseltek. (Kivétel a csángók szoknyája, amelyik derékon körbetekert, szák szabású.) A szoknya alá több alsószoknyát fölvettek, amelyek deréktól levelé szélesedő formát adtak.


 Ezek a szoknyák fehér, redőzött, keményített vászonból készültek, alul szép csipkével.
A felső szoknya színe más volt a lányoknál, a fiatal menyecskénél, s megint más az idősebb asszonyoknál.
A lányok pártát hordtak fejükön, szépen elkészített gyöngyös koszorút.
Aki nem ment férjhez, ma is úgy mondjuk: "pártában maradt."
Az asszonyoknak főkötő járt.


Hűvös időben nagykendőbe burkolóztak, hidegben ők is szerették a mellényt, s a meleg, báránybőr ködmönt.
A férfiak és a lányok, asszonyok is csizmát viseltek, a lányoké, asszonyoké gyakran piros volt. Később jött szokásba a cipő.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése