2011. január 11., kedd

A magyar vár

A vár olyan építmény, amely azért épült, hogy védelmet nyújtson a betörő ellenséggel szemben.
Amikor őseink Árpád fejedelem vezetésével visszafoglalták a Kárpát-medencét, nem gondoltak várépítésre. A lovon járó, erős és szabad nemzet nem falak mögött kereste a védelmet. Jobban bízott nyilai erejében.

Őseink nem szerették a kőépületet. Sokkal többre becsülték a levegős, tábas, egészséges nemezsátrat.Még a XIII. században is, legalább tavasztól őszig sátorban laktak a legnagyobb urak, sőt még a királyok is.

Amikor őseink Árpád fejedelemmel hazánkba érkeztek, már itt lakó őseink jóvoltából kerek földvárakat találtak. Földsáncok voltak ezek: körbe árkot ástak, s a kiemelt földből védőfalat emeltek. Ha ellenség közeledett, bement a lakosság a falak mögé, s a mély árok egy időre távol tartotta a támadókat.
Ezek a földvárak kör alakúak volta, amely még hun őseink öröksége.

Az erőd már kőből épült magas torony. Legelőször a templomtorony szolgált erődül. Később falat emeltek a templom köré, s sok erődtemplom ma is látható.

Prázsmár (Erdély)
Az erődtemplomról:

1240-ben említik először oklevelek a szászok egyik legszebb és legismertebb erdélyi erődtemplomát. A XVI. században török, moldvai és havasalföldi hadak többször ostromolták, de nem tudták bevenni. 1602-ben Basta tábornok császári katonái pusztították el a települést, de a templomot nem tudták bevenni. Rákóczi kurucainak 1704-ben sikerült bevenni vaz erődöt, de nem sokáig örülhettek a sikernek, a szabadságharc nem sokkal később elbukott.
A tatárjárás idején még nem voltak kőváraink. Ha lettek volna, a tatárok nem tudtak volna olyan könnyen hazánkba zúdulni, mert nem értetek a kővárak ostromlásához.
A tatárok kiűzése után IV. Béla király kezdte meg az épített fallal történő várépítést hazánk egész területén.
A várak bejárata az első emeletről nyílt, s olyan híddal látták el, ami lánccal fölbillenthető volt a vár falához, s ekkor nem lehetett megközelíteni a vízárok miatt. Ezt felvonóhídnak nevezzük.

Füzér vára - rekonstrukciós elképzelés - Ferenc Tamás grafikája

Valószínűsíthető, hogy az Aba nemzetség egyik tagja építtette a várat, első okleveles említése 1264-ből való. Többször királyi birtok volt, majd a Perényi család tulajdonába került. 1526-ban Perényi Péter koronaőr - Szapolyai János koronázása után - a koronát egy évig Füzéren rejtegette. A XVI. században földesurai a harcászati elveknek megfelelően megerődíttették, olaszbástyával övezték a várkaput. Utolsó zálogbirtokosa Bónis Ferenc volt. Füzér várát a kassai generális gyújttatta fel, hogy ne szolgálhasson a felkelők menedékhelyéül.
A várak falán apró lőréseket látunk. A réseket igen szűkre szabták, hogy a támadók ne láthassanak be, s ne tudjanak belőni, belülről viszont minden irányba lehetett célozni ezekből.

lőrés
A török elleni harc során (XV-XVI. század) fontos szerepe lett a végváraknak. A végvárak az ország határain védték hazánkat. Sok hős csatát vívtak eleink a végvárakban a török ellen. Ilyen végvár volt Eger vára, ahol Dobó István volt a kapitány , s Szigetvár, ahol Zrínyi Miklós védte hősként az utolsó pillanatig, élete föláldozásával a várat, s így a hazát.

Mert, ha a vár esett el, a haza esett el, s ha a várat sikerült megvédeni, a hazát sikerült megvédeni.

(forrás: részlet Czárán Eszter: Világnak virága c. könyvéből)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése