2011. január 14., péntek

Pósa Lajos: A sas



Ott, ahol a nyüzsgő emberek nem járnak,
Fenn van a tanyája a madárkirálynak.

Minden élő lénytől elhagyott magányban,
Gyönyörködik a nagy végtelen világban.

Sziklaszirten ülve belenéz a napba -
S a lenn zúgó vihart komoran hallgatja.

Hadd zúgjon a vihar, villám hadd cikázzon,
Fölfelé száll a sas elterülő szárnyon.

Szárnya meg se lebben...úszik a kék űrben...
Fölvijjog az égre egy-egy éles füttyben.

Nagy köröket ír le a magasba törve -
Lenn alatta mélyen minden olyan törpe.

Nem féli a rabság suhogó vesszőjét:
Szívja a szabadság áldott levegőjét.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése