2011. március 20., vasárnap

Kifestő

A magyar Szent Korona

Nincs még egy olyan nemzet a Földön, amely egyetlen nemzeti ereklyéjének ekkora jelentőséget tulajdonítana és olyannyira tisztelné, mint a magyar nép a Szent Koronát. Birtoklásáért trónviszályok dúltak, sokszor árulások és összeesküvések áldozatává lett. Volt eset, amikor egyszerűen ellopták vagy titkon őrizték. Egy alkalommal hazaszállítása közben vesztették el, de mindig megkerült. Többször hurcolták ki az országból, föld alatt elásva rejtegették, és történt, hogy zálog tárgyát képezte.
A korona "szent" elnevezése abból az áhítatból eredt, miszerint az államalapító királyt szentté avatták.

A Magyar Szent Korona a magyar történelem legbecsesebb emléktárgya, s a legrégebben használt, mind a mai napig épségben megmaradt királyi fejék Európában. A Magyar Szent Korona csaknem ezer esztendeje hozzá tartozik történelmünkhöz.

Énekelj minden nap!




Aki szép lányt akar venni,
Harmaton kell azt keresni,
Barna legény harmaton jár,
El is veszi a legszebb lányt.

Édesanyám, gyűjjön csak ki,
Az ajtóját nyissa csak ki!
Itt hozzák a legszebb menyit,
Boldog Apol kökény szemit.

Benedek Elek: A szilvásgombóc

Egyszer egy gazdag ember házánál nagy dínomdánom volt, s meghívott erre két híres hazugot is. Nosza, amint asztalhoz telepedtek, megeredt a hazudozás is.
- Hiszen amit eddig hallottatok - mondta az egyik hazug -, az mind semmi, most jő csak az igazi. Hát tegnap is vendégségben voltam egy régi, jó barátomnál, s ott akkora gombócot láttam, amekkorát még soha életemben. Akár hiszitek, akár nem, ehhez a gombóchoz száz métermázsa liszt kellett, meg ötven métermázsa szilva. Tíz nagy asztalt toltak össze, úgy fért el a gombóc, húszan voltunk vendégek, egy nap s egy éjjel folyton- folyvást ettünk, még csak felét sem tudtuk megenni. Hát egyszerre csak mi történt? Két vendég a nagy lakmározás közben úgy eltűnt, mintha föld nyelte volna el őket. Tűvé tettük az egész házat, nem találtuk sehol. Már egy jó órája kerestük őket, amikor egyszerre csak halljuk, hogy a gombóc közepéből kiabálnak: "Ej, de jó, de pompás!" Bezzeg, hogy belebújtak a gombócba, csakhogy annál többet ehessenek!
- Hát hiszen - mondta a másik hazug - elég nagy gombóc volt, szent igaz, de ez csak kölyke lehetett annak, amit én láttam egy vendégségben. Ott akkora gombóc volt, hogy bár lehettünk vagy ötvenen, három éjjel, s három nap folyton ettünk, s még csak feléje sem jártunk a tölteléknek. Na, mondtam én a barátaimnak, pihenjünk egyet, hogy újult erővel láthassunk neki. Pihentünk egy fél napot, akkor újra nekifeküdtünk a gombócnak, s hát, uramteremtőm, megakad a villám valami keménységbe. Gondoltam, bizonyosan szilvamag, de nem az volt, hanem mit gondoltok, mi? Egy nagy útmutató kőoszlop! Az volt ráírva: "Innen a töltelék még három kilométer!"
- Hiszen - mondotta a másik hazug -, de hol készült az a rettentő nagy üst, amelyikben ez a gombóc főtt?
- Az bizony ott, ahol az az üst, amelyikben a te gombócodat főzték!

Zelk Zoltán: Hóvirág


Jó hogy látlak hóvirág,
megkérdezem tőled,
mi hírt hoztál, mit üzensz
erdőnek, mezőnek?

Szedd a szárnyad szaporán
vidd a hírt madárka,
útrakelt már a tavasz,
itt lesz nemsokára.

Móra Ferenc: Fecskehivogató

Villásfarkú fecskemadár,
jaj de régen várunk!
Kis ibolya, szép hóvirág,
kinyílott már nálunk!

Fátyolszárnyú kis méhecskék
zúgva-döngve szállnak.
Cifra lepkék, kék legyecskék
ide-oda járnak.

Rózsa, rózsa, piros rózsa
nyitogatja kelyhét;
itt a tavasz, lessük, várjuk
a csicsergő fecskét.

Március 19. - József

Szent József Szűz Mária jegyese, később férje, a gyermek Jézus nevelőapra volt.
Már jegyesek voltak, amikor Gábriel arkangyal meglátogatta Máriát, s jelentette, hogy ő lesz az édesanyja az Isten fiának, akit Jézusnak fog hívni, s a gyermek a Szentlélektől születik.
József egyszer csak áldott állapotban találta jegyesét, megharagudott ezért Máriára, mert azt hitte, elhagyta őt. József ekkor még nem tudott Gábriel látogatásáról Ezután álmában angyal jelentette neki, hogy ne aggódjon, Mária a Megváltó édesanyja lesz. József megértette s elfogadta az angyal szavát, s feleségül vette Máriát.

Szent József tisztelete a barokk korban (XVI-XVII. század) terjedt el Európában. Ekkor jött szokásba a József keresztnév is, először az előkelők-, majd a nép körében. Több európai nép is védőszentül választotta őt.



Szent József a jó halál, a házasság és a család, az árvák, a favágók, asztalosok, koporsósok védőszentje.
Kis Jézussal a karján, liliommal, pálmaággal, ácseszközökkel, kizöldellt bottal ábrázolják.

"Szent József olvasója" (rózsafűzés) hatvan szemből áll, mert a szent hatvan évig élt. A szemek fehérek és kékek: a fehr szín az ő testi-lelki tisztaságát jelenti, a kék a mennyei boldogságának jelképe.

József napja tavaszkezdő nap, már semmi sem akadályozhatja meg az újulást: "Szent József után, ha pörölyvassal ütögetik a földbe a füvet, akkor is előbújik."

Forrás: Világok virága