2011. november 11., péntek

Mondókák

” Nincs szebb madár, mint a lúd,

nem kell neki gyalogút.

Télbe- nyárba mezítláb,

Úgy kíméli a csizmát.”


Népszokás:

Ha Márton neve napján ludat vágtak falun rég, ennek a mellcsontjából jósoltak.

Márton nap



Szent Márton a legnépszerűbb középkori szent.

A legenda úgy tartja, Szent Márton alázatból ki akart térni püspökké választása elől, a ludak óljába rejtőzött, azok gágogásukkal elárulták. Innen a "Márton lúdja" elnevezés.

Ilyenkor vágták le a tömött libákat, úgy tartották: "aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik. "Márton az új bor bírája, tartja a hiedelem, azaz ilyenkor már iható az új bor. Lakomák időszaka.

A krónikák szerint e nap a fizetés, tisztújítás, jobbágytartozás lerovásának napja volt. Az erdélyi pásztorok e napon kérték járandóságukat. Sorra járták a házakat, köszöntőt mondtak, nyírfavesszőt ajándékoztak a gazdának, aki megőrizte, s tavasszal az állatok kihajtására használta.




A Márton napi időjárásból következtettek a télre: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható. "Sokfelé azt tartják a Márton napi idő a márciusi időt mutatja. A Márton napi lakomán elfogyasztott lúd csontjából is időjárásra következtettek: ha a liba csontja fehér, és hosszú akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid akkor sáros.

Dologtiltó nap volt. Tilos volt mosni, teregetni, mert a jószág pusztulását okozta volna.

Sokfelé rendeztek Márton napi bálokat, vásárokat.

November - Szent András hava




November 25. A Katalin-ágat vízbe állítják, hogy újévre kizöldüljön.

November 30. András napja. Régen ez volt az első disznóöléses nap.

"Kövér ludakat jó pénzért eladok,
Vágom a fát, majdan tűzhöz futok,
Fürödöm, de asszonyommal nem hálok,
Tisztulok, mert jó; és eret vágatok."

(Heltai G., 1575.)

(Forrás: dr. Zimmermann István)