2011. december 24., szombat

Karácsony


Jézus születésének ünnepe, a szeretet ünnepe. 24-én szenteste a Megváltó születésének éjjelére emlékezünk, 25-26-a karácsony ünnepe. Valószínűleg nem ezen a napon született Jézus, tudósok szerint a téli napforduló miatt került erre a napra az ünnep. Bár a keresztény vallás ünnepe, az egész világon megtartják, és a szeretet ünnepeként emlegetik.

Karácsonyi népszokások

Regölés

A regölés a téli napforduló ősi, pogánykori szokása. Férfiak jártak házról-házra és bőség, termékenységvarázsló rigmusokkal köszöntötték a háziakat. Általában karácsony másnapján, 26-án került rá sor. A néprajzkutatók a regölés dallam és prozódiai sajátosságaiban finnugor eredetet mutatnak ki ( a kutatás szerint a sámánénekkel van összefüggésben). Különféle népi hangszerekkel (duda, dob, csengő...) is kísérték a regölést, a szereplők kifordított báránybőr bundát viseltek. A regösök a házhoz való megérkezéskor a házigazdától engedélyt kérnek, hogy elmondhassák az éneket, ezután beköszöntőt mondanak, majd gyakori a csodaszarvas legenda valamely változatának elmondása, ezután következnek a jókívánságok a háziaknak és az adománykérés. Állandó szövegrész a refrén: " Haj, regö rejtem, azt is megengedte az a nagyúristen."



Eljöttünk eljöttünk Szent István szolgái, régi szokás szerint szabad megtartani.
Hej regö rejtëm, regö regö regö rejtëm.
Amoda át folyik egy sebës folyóvíz, aztat körül follja zöd selyem pázsitja,
zöd selyem pázsitján csodatevő szarvas, csodatevő szarvasnak ezer ága boga
ezer ága bogán ezër mise gyertya gyulladva gyulladjék ótadva aludjék.
Hej regö rejtëm, regö regö regö rejtëm.
Ide is mondanának egy szép legényt , kicsoda volna szép legény Varga Jóska szép legény.
Amoda át is mondanának egy szép leányt, kicsoda volna szép leány Német Rózsi szép leány.
Hej regö rejtëm, regö, regö, regö rejtëm.
Regüllük a gazdát vele az asszonyát.
Hej regö rejtëm, regö regö regö rejtëm.
Szegen lóg egy zacskó telë van százassal, felë a gazdáé, felë a regüsöké.
Hej regö rejtëm, regö, regö regö rejtëm.
Cserfa a köntösünk, zöldfa a bocskorunk, tovább is kell menni, dohányt is kell venni; jó éjszakát!


Betlehemezés

A betlehemezés a magyar paraszti hagyomány egyik legismertebb és legnépszerűbb, többszereplős, dramatikus népszokása a karácsonyi ünnepkörben. Tulajdonképpen pásztorjáték, azt a történetet meséli el, melyben Jézus születésekor a pásztorok vagy a "három királyok" ( a napkeleti bölcsek) meglátogatják a jászolban, barmok közt fekvő kisdedet és Máriát. A betlehemezők, általában férfiak, legények vagy gyerekek betlehemet visznek magukkal. Ez fából, papírból készült jászol, melyben a szent család figuráit és a jászolban fekvő állatokat ábrázolják. A dramatikus játék részei a bekéredzkedés, a háziak köszöntése, a születéstörténet felolvasása vagy előadása, adománygyűjtés. Állandó szereplők a pásztorok (külön megemlítendő az öreg pásztor) és egy angyal, illetve bizonyos vidékeken Heródes. Az erdélyi betlehemes hosszabb terjedelmű misztériumjáték, több szereplővel. Általában megjelenítik Szűz Máriát, Szent Józsefet is.




Betlehemesek

A magyar népi hagyományban Szenteste napján csak a ház körül szabadott dolgozni, a mezőn tilos volt tevékenykedni. Szintén nem volt szabad kölcsönadni, mert ez elvitte a szerencsét. Ezen az éjjelen merítették az ún. aranyos vizet vagy életvizet, melynek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Az éjféli mise alatt a pásztorok egyes vidékeken körbejárták a templomot, és zajkeltéssel (ostorcsattogtatás, kürtölés...) igyekeztek a gonoszt távol tartani. A mise után a gazdák megrázták a gyümölcsfákat, hogy bő termés legyen, illetve az állatoknak is különféle mágikus erővel bíró ételeket adtak (pl. szentelt ostyát, piros almát...),