2015. november 23., hétfő

Arany János életrajza



Arany János 1817. március 2-án született Nagyszalontán. Anyja, Megyei Sára, Apja, Arany György. (Az apa olyan családból származott, amely Bocskaitól kapta a nemességet, a hajdúk letelepítésekor.) Idős szüleinek tizedik gyermekeként jön a világra, de rajta kívül csak a legidősebb gyermek (Sára) maradt életben.

Szüleitől tanul írni-olvasni, majd a helyi iskolában tanult és segédtanítóskodott. 1833-ban beiratkozhatott a debreceni református kollégiumba. Anyagi gondok miatt megszakítja egy évre debreceni tanulmányait: Kisújszálláson tanít, majd visszatér Debrecenbe. A második debreceni tanév után beállt vándorszínésznek. Egy éjszaka álmában halottnak látta édesanyját. Másnap hazaindult gyalog Szalontára.

Arany János családja
 
Otthon valóban szomorú helyzetet talált: távolléte alatt apja megvakult, édesanyja pedig néhány héttel hazaérkezése után meghalt. Ezután Szalontán lett segédjegyző. Feleségül vette Ercsey Juliannát. Két gyermeke született: Juliska és László.

1842-ben Szalontára került rektornak hajdani debreceni diáktársa, Szilágyi István, a későbbi történész. Arany Jánost ő biztatja a költői munkásságra. 1846-ban érte el Arany János első irodalmi sikerét: Az elveszett alkotmány elnyerte a Kisfaludy Társaság - komikus eposz megalkotására kiírt - pályázatát; a következő évben, az újabb pályázaton pedig a Toldi kapta a társaság pályadíját. Ekkor kezdődött legendás barátsága Petőfivel.

A forradalom és szabadságharc idején a Nép barátja című néplap társszerkesztője. Novemberben nemzetőr Aradon. 1849 májusában belügyminiszteri fogalmazó Debrecenben és Pesten.
A bukás után Szalonta környékén bujdosott az oroszok elől. Járási írnok lett, majd 1851-ben fél évig Geszten a költőnek készülő Tisza Domokos nevelője volt.

1851 novemberében tanári állást vállalt a nagykőrösi református kollégiumban, a gimnázium magyar- és latintanára lett.

Arany János 

 1860-ban Pestre költözött, és elvállalta a Kisfaludy Társaság igazgatói tisztét. Megindította a Szépirodalmi Figyelő című hetilapot (1860.), melyet Koszorú címmel átszervezett (1863.). 1865-től volt az Akadémia titkára.

Ez év decemberében meghalt Juliska lánya, s részint e tragikus esemény hatására tíz évi hallgatás következett költői pályáján. 1868-tól Aranyék nevelték Juliska kislányát, Széll Piroskát.

Arany Juliska - a költő leánya

Arany László  - a költő fia

1870-ben az Akadémia főtitkárává választották. Az egyre több megpróbáltatással és elfoglaltsággal járó megbízatásról hét év múlva mondott le.

Ettől kezdve ideje java részé a Margit-szigeten tölti. Itt írja Őszikék címmel verseit egy kapcsos könyvbe, amelyet Gyulai Páltól kapott ajándékba.

1882. október 10-én a Petőfi-szobor avatásán megfázott, s tüdőgyulladást kapott. Ettől kezdve állapota fokozatosan romlott. 1882. október 22-én hunyt el, majd 24-én temették el a Kerepesi úti Nemzeti Sírkertben.
1882. október 22-én halt meg.

Arany János síremléke a Kerepesi úti temetőben. A temető egész területe az állami tulajdonú védett síremlékekkel együtt műemlék.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése